A húsvét a keresztyén egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon azaz a nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a keresztyénség Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

 

Nagycsütörtök: Krisztus utolsó vacsoráját az olajfák hegyén, majd elfogását és szenvedéseinek kezdetét idézi.

Nagypéntek: Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje.

Nagyszombat: Húsvét ünnepének előnapja. Arra a napra emlékeztet amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírba feküdt. Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt.

Húsvét vasárnap: A feltámadás vasárnapja. A keresztyének a feltámadt Krisztust ünneplik.

Húsvét hétfő: A locsolkodás napja. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, mely szerint Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, locsolással akarták elhallgattatni.

A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.