Településünk Tolna megye Északi részén a Székesfehérvár - Szekszárd útvonal mentén helyezkedik el. A szomszédos települések: Bikács, Györköny, Pusztahancse, Kajdacs, Sárszentlőrinc. A környező települések számára Nagydorog mindig is kereskedelmi és közlekedési központot jelentett. Éghajlati, talaj és vízrajzi adottságát nagyban meghatározza, hogy a Mezőföld déli nyúlványához tartozik.

A település népessége: 2711 fő (2009. január 1.)

Népessége: 66,24 fő/km²

A Mezőföld már magában is elüt a Dunántúl egyéb területeitől éghajlatát tekintve. Különösen jellemző ez Nagydorog és környékére, amely szinte teljes mértékben alföldi jelleget mutat. A körzet évi közép hőmérséklete 10,3 °C, jelentős évszakonkénti kilen­gésekkel, tehát már erősen mutatkozik a kontinentális jelleg. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát. A mindennapok változékony időjárását a táj felett időző légtömegek jellege befolyásolja. Nem ritkán az évszaktól erősen elütő időjárást idéznek elő. Településünk vízrajzát egyértelműen a Sió és Sárvíz-csatornák rajzolják meg. Tervszerű gondozásuk a XIX. sz.-ban biztosította a két víz közötti mezőgazdasági tevékenységet. Részben szántók illetve rétek és legelők szolgálták az itt gazdálkodó emberek mezőgazdasági tevékenységét. A Sió csatorna mely közel 100 km hosszan érinti megyénket, a település határának nyugati részét rajzolta meg. A Sió és Sárvíz (Nádor) csatorna által határolt terület mindig szigetes, kötött talajú és nehezen művelhető része volt a nagydorogi határnak. A településhez tartozó többi mezőgazdasági területre inkább a homoktalajok a jellemzők, általában alacsony AK (aranykorona) értékben.

Határának nagysága megközelítőleg 10.500 kat. hold. Domborzatára jellemző az alföldi jelleg és a tengerszint feletti 105 m magasság. Településünk két fontos és a tájékozódást segítő középületének földraj ti helyzete a következő:

• Vasútállomás: szélesség 46°36'92"; hosszúság: 18°39'10"
• Református templom: szélesség 46°37'62"; hosszúság: 18°39'47"

Nagydorog a Mezőföld déli részén helyezkedik el. Mintegy átmentet képezve a Dunántúli középhegység és az Alföld között. A szél erőssége az ország más területeihez képest mérsékelt. Növényvilágára is jellemző az átmenet adta színes változatosság. A településtől - hozzávetőleg 2 km távolságra - DK-re található a Banai tó, amit az ipari növények (kender) termelésénél áztatónak használtak. Hozzá tartozott a mintegy 12 ha. erdő, amelyben kb. 2 ha. területen kocsányos tölgy volt található. Az erdőrész neve a telepítés időszakára utal. A nagydorogi emberek ezt az erdőtagot 48-as tölgyes­ként ismerték. Fészkelő madárként megtalálható a nádi sármány, nádirigó és a nádi tücsök.