Református templom

A nagydorogi református templom 1774-ben az akkori lelkipásztor B. Horváth Mihály idejében épült. Az építkezés költsége ak­kori árakon 2005 Ft, ami nyilván hatalmas áldozat volt, melyhez kölcsönt is vett fel a református gyülekezet. Azonban abban az időben a református templomokhoz torony, és utcai bejáratot nem építhettek. A toronyépítéssel meg kellett várni II. József Türelmi Rendeletét.

A torony 1788-ban épült, bádog hélyazattal, melyet 1848-ban újra bádogoztak, majd 1884-ben horganyzott vaslemezzel fedték be - ezt az évszámot olvassuk a toronysisakon ma is! 

További információért kattintson ide 

 

A múzeum megtekintése előzetes bejelentkezés esetén lehetséges (állandó nyitvatartás nincs). Bejelentkezés Sárvári János könyvtárosnál telefon: 06-75/532-085 ill.06-30/937-2525, vagy Hahn Róbertnél 06-70/418-8443.

A Kalap és Sipka Múzeumot valamint az emlékszobát néhai Stockinger Artúr plébános hagyatékából a Riedel család és a Nagydorogi Önkormányzat létesítette. Az emberekkel való megismerkedés vágya hajtotta a gyűjtőt a hazai és külföldi utazásain. Ezekről egy-egy népviseleti tárgyal elsősorban kalapokkal, fejfedőkkel tért haza. Egyre bővülő fejfedőgyűjteményt eleinte csak a plébános úr látogatói ismerhették meg, de a falu népének sem volt ismeretlen a kalapgyűjtemény, mert Artúr atya rendszeresen hordta a kalapokat: olykor egy mongol kucsmában, lapp sapkában vagy skót öltözetben ment sétálni vagy  ügyeit intézni a faluban ebben nem valami különcködés vezette, hanem az ismeretterjesztés, a tanítás vágya, és az, hogy egy szűkebb közösségben élők is megismerhessék a távoli népek szokásait.

Halála után, 1995-ben a Riedel család a Nagydorogi Önkormányzat segítségével mindenki számára megnyitotta a féltve őrzött kalapgyűjteményt, a Kalap- és sipka Múzeumot, amely azóta folyamatosan gyarapodik, szépül.

A kiállításon több mint 130 kalap és sipka látható a világ számos tájáról.  Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország, Lappföld) Afrikából (Tunézia, Mali),Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) Észak és dél Amerikából, Ausztráliából. Különösen a közép-afrikai, az ausztrál bőrkalapok, a kolumbiai indiánok londoni mintájú keménykalapja, a kínai gyereksapka. Érdekes a tübitejka gyűjtemény, a fezek színes kollekciója, az arab fejsál, az Alpok vidékének kalapjai, amely egyszerre népi és városi viselet.

A magyar kalapviseletet egyebek között kucsma, süveg, hortobágyi csikóskalap, pörgekalap, somogyi ünnepi juhászkalap, Kossuth-kalap, székely szalmakalap képviseli. A gyűjtési körbe a divatkalapok és egyensapkák nem tartoznak bele, de azért van néhány kivételes darab: több barett, német katonai sapka a világháborúból, szovjet katonai usanka, doktori kalap Angliából, cilinder, keménykalap stb...

Egy tucat jellegzetes öltözék, suba, cifraszűr, parédés kocsis öltözete, palóc népi viselet, dirndli, skót férfi viselet török és kolumbiai indián öltözet egészíti ki a kalapgyűjteményt.

Ön itt van: Főlap Turisztika